Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága
Tapolcai Kerületei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal
Tisztelt Cím!
2009. május 26-án kelt Határozatukban a jogsértő piaci tevékenység beszűntetésére illetve annak legalizálására szólítottak fel.
A tevékenységet beszűntetni nem fogom, a legalizálása lehetetlen, ezt Önök tudják a legjobban.
Előzmények: 2007. tavaszán piac szervezésébe kezdtem azzal a céllal, hogy a rendszeresen kinyíló piac
Ø elősegítse a háztáji gazdálkodás újraéledését
Ø megbízható értékesítési lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőknek, ezzel biztonságosabbá tegye munkájukat
Ø fórumot és lehetőséget biztosítson a helyi lakosságnak, hogy munkáját, tehetségét bemutassa
Ø fórumot és lehetőséget teremtsen a környékre látogatóknak, hogy a táj termékeit, a tájban élő emberek munkáját megismerje
Ø lehetőséget teremtsen a tájban tevékenykedő embereknek egymás megismerésére, emberi kapcsolatok kiépítésére
Ø emberi közösséget formáljon az egymás mellett tevékenykedő emberekből
Ø elősegítse a háztartásokban feleslegessé vált tárgyak csere-beréjét, újrahasznosítását
Ø megteremtse a lehetőséget arra, hogy az emberek a helyi termékeket fogyaszthassák egyenesen annak készítőjétől.
Önök nagyon jól tudják, hogy Hatóságilag engedélyezett élelmiszer számtalan helyen kapható, aki erre vágyik a legváltozatosabb formában elégítheti ki vágyát: CBA, SPAR, TESCO, LIDL, stb.
Az emberiség történetét átívelő piacozás pontosan az a fórum, amely lehetőséget teremt arra, hogy olyan termékeket vásároljanak az emberek, amelyet maga a készítő kínál.
Tevékenységem elkezdésének pillanatában kérvényt nyújtottam be a jegyzőhöz a piac engedélyezésének tárgyában. A Hatósági előírások, az érvényben lévő törvények megismerése után kérvényemet visszavontam. Az érvényben lévő szabályozás ugyanis teljesíthetetlen és mélyen emberellenes. Mindent egymaga akar szabályozni, ezért aztán pont azt a célt nem éri el, amire hivatott volna: a tisztességes ember tisztességes tevékenységének megbecsülését.
Élelmiszerlánc-biztonsági szempontból úgy foglalhatnám össze, hogy a törvény meg akarja védeni a magyar gyerekeket a magyar háziasszonyok saját készítményeitől, a kistermelők portékáitól, a tisztességes kisemberek tisztességes áruitól, a magyar táj boraitól, de nem kívánja megvédeni a coca-colától és a burgonyachipstől.
Az elmúlt két évben a létező összes hatalmi fórumot levélben ostromoltam a törvény olyan irányú módosítása érdekében, amely a tisztességes ember, a magyar táj, a kisközösségek és a fenntartható fejlődés elvének érdekében szabályoz.
Ennek ellenére a Magyar Kormány suttyomban, a társadalom megkérdezése nélkül (nyílt társadalmi vita nélkül) kiadott egy kormányrendeletet 55/2009. (III. 13.), amely vérlázítóan éppúgy semmibe veszi fenti szempontokat, mint az alkotmányban rögzített jogainkat.
Önök azt mondják, szüntessem be a jogsértő magatartásomat.
A VILÁGNAK EZ A LEGVÉGE,
amikor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy helyi kispiac szervezését jogsértő magatartásnak nevezi abban az országban,
--- ahol az agytalan önkényuralom megsemmisítette az élelmiszeripart;
--- ahol az agytalan állam gazdasági szabályozásával, az állandó megfélemlítés eszközével szorítja egyre vissza a mezőgazdasági kistermelést, a háztáji gazdálkodást;
--- amely agrárországnak minősül, hiszen területének 70 %-a alkalmas mezőgazdasági művelésre;
--- amelynek termőföldje világviszonylatban is a legkiválóbbak közé sorolható;
--- ahol az Agrárkamara elnöke Szentágothai János professzor úrnak, a Tudományos Akadémia utolsó, az ország és tehetségeinek sorsa iránt felelősséget érző elnökének szavait idézi a pénzügyi válság megoldására összehívott, a TV által élő adásban közvetített találkozón: eljön az idő, amikor ennek az országnak a termőföldje és a gondolkodó elméi lesznek a legnagyobb kincsei, és ha e kettő találkozik, akkor fog virágozni az ország;
Lehet, nem én vagyok jogsértő, hanem a jogalkotók. Akik a jogi törvények megalkotásakor figyelmen kívül hagyják a természet, a táj, a biológia, az ember és az emberiség jogait és szükségleteit.
Az én piacom tisztességének záloga én vagyok és a közösség maga, nem a törvényalkotók.
A betarthatatlan törvények akadályozzák piac-szervező munkámat, hiszen senkit sem tudok a piacomra csábítani, nem tehetem, hogy a törvények ellenében agitáljak. Éppen ezért elküldeni se nagyon tudok senkit (csak a legkirívóbb baromságokkal), hiszen a piacnak élnie kell, egyelőre ennél nincs fontosabb!
A piac-szervező találkozóból akkor lesz majd piac, amikor a törvényhozás lehetőséget biztosít arra, hogy szervező munkámmal gondoskodjak az állandó és megbízható kínálatról, amikor a vevő berendezkedhet a piacon történő állandó vásárlásra, hiszen tudni fogja: ha esik, ha fúj hozzájut ahhoz, amire szüksége van.
Ami pedig a pénzügyeket illeti: egy tisztességes államvezetés nem kommandókat küldene a bírságok begyűjtésére a magánterületen, magánerőből létrehozott piacra, a békésen gyülekező társaságra, hanem felkeresné a piac-szervezőt és megkérdezné tőle:
− Mondja kedves asszonyom, miként juthatna a Magyar Állam is egy kis bevételhez ebből a remek piacból, amit ön olyan ügyesen létrehozott?
És akkor én azt válaszolnám:
− Kedves Magyar Állam! Ön akkor fog a bevételekből részesülni, ha tesz is valamit a piacom érdekében. Először is betartható törvényeket hoz a magyar táj és a magyar ember érdekében. Másodszor pedig elmondja, mit fog tenni azzal a pénzzel, amit ily módon Önnek begyűjtök (mondjuk járható utakat épít a piacom könnyű megközelítése érdekében; ismeretterjesztő adásokat sugároz a közszolgálati médiákban, amelyek segítik a vásárlókat, FŐLEG PEDIG A FIATALOKAT az élelmiszerek minőségében való eligazodásban, stb). És ha azt látom, hogy megérdemli, akkor a beszedett helypénzekből juttatok Önnek is.
Egy tisztességes államvezetés, amely a magyar nép, a magyar táj érdekeit nézi, minden erejével segítené a munkámat és nem próbálná meg kommandókkal szétverni, amit eddig felépítettem.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal dolgozóira ugyanez vonatkozik. Ha felelősséget éreznének az ország és népének sorsa iránt, akkor nem engem szólítanának fel a jogsértő magatartás beszüntetésére, hanem beadványokkal bombáznák a felsőbb vezetést a betartható és az életet előre vivő törvények megalkotása érdekében.
Önöknek ezt mindenkinél jobban tudniuk kellene.
Kérem a Határozat visszavonását.
Káptalantóti, 2009. június 17.
Harmathy Ildikó
Ui.: Beadványom nem fellebezés, mivel Önök nem tarthatnak razziát 2009-ben egy demokráciában, egy magánterületen, anélkül, hogy előzetesen tájékozódnának a körülményekről. Tehát fellebezési illetéket sem fizetek.
UUi.: Szilágyi Zsolt piacszervező kollégám kiszámolta és a világhálón közzétette számításainak eredményét: ha visszaállítjuk a piacozás hagyományát az egész országban, az szerényen számolva
27.850 új munkahelyet hozna létre
338,4 milliárd összbevételt jelentene a lakosságnak, amiből bátran részesülhetne
67,68 milliárd forinttal egy tisztességes állam, amellett, hogy mentesülne egy csomó szociális kiadástól.
http://www.freeweb.hu/helyipiac/
A rendezett tájjal és anyagi biztonságban élő, megelégedett emberekből adódó egyéb előnyökről nem beszélve.
Mellékletek:
1. A piac látogatóinak nyilatkozata – eddig 429 aláírás gyűlt össze
2. Az APEH-nek küldött levelem az április 26-i razzia kapcsán
3. Az FVM-nek küldött levelem a magyar élelmiszeripar helyzetéről
4. Az Ombudsmannak küldött levelem a piactörvény kapcsán
5. A GKM-nek küldött levelem a piactörvény módosításának kapcsán
6. Az Ombudsmannal folytatott levelezésem a törvényalkotás tárgyában
2009. június 17., szerda
Levél a piacom betiltásának tárgyában az MgSzH-hoz
Levél az APEH-nak a piacomon tartott razzia után a mézesnek kirótt bűntetés ügyében
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
Operatív Ellenőrzési Főosztály
Operatív Ellenőrzési Osztály 3.
Részére
Tisztelt Cím!
Az Önök alkalmazásában álló személyek 2009. április 26-án illetéktelenül magánterületemre beszállingózva, a magánrendezvényre meghívással nem rendelkezve, a baráti társaság tagjának látszatát keltve, úgy viselkedve, mintha magán összejövetel részesei lennének .....tól mézet vásároltak.
............t nem tájékoztatták arról, hogy ők a magánrendezvénynek nem meghívott vendégei, karhatalmi segítséggel, a megfélemlítés eszközével adóellenőrzést provokáltak az én személyes és jelenlévő vendégeim hangos tiltakozása ellenére.
Alkalmazottaik és az őket segítő karhatalom emberei visszaéltek hivatali hatalmukkal, magánlaksértést követtek el, amikor – anélkül, hogy bármilyen formában is előzetesen tájékozódtak volna a rendezvény jellegéről – ’kommandó jellegű’ ellenőrzést hajtottak végre.
A tulajdonomat képező magánterületemen egyetlen jelzés sem utal arra, hogy oda bárki meghívás nélkül bejöhet. Amikor erre az Önök alkalmazottait és a karhatalmat figyelmeztettem, az előállításunkkal fenyegetőztek, megfélemlítve a társaságot, és arra hivatkoztak, hogy nincs bekerítve a terület.
Felhívnám szíves figyelmüket, hogy térségünkben a külterületi ingatlanok bekerítését az illetékes hatóság csak rendkívüli esetekben engedélyezi. Felhívtam az Önök alkalmazottainak és a karhatalom képviselőinek a figyelmét arra a demokráciában általánosan elvárható viselkedésre is, mely szerint a szántóföldek, az erdők sincsenek bekerítve, ez mégsem jogosít sem magánembert, sem hatóságot arra, hogy a területen tetszőlegesen intézkedjen, mondjuk például gabonát arasson, erdőt irtson vagy hulladékot helyezzen el.
Ezen tények figyelembe vételével kérem ............ pénzbüntetésének törlését, hiszen Ő az én vendégem volt egy magánrendezvényen, ahol a hatósági ellenőrzés indokolatlan és a fentiek értelmében mélyen antidemokratikus.
Vendégeimtől kérjenek nyilvánosan elnézést a zaklatásért, a felelősöket vonják felelősségre!
Káptalantóti, 2009. június 13. Harmathy Ildikó
Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
Operatív Ellenőrzési Főosztály
Operatív Ellenőrzési Osztály 3.
Részére
Tisztelt Cím!
Az Önök alkalmazásában álló személyek 2009. április 26-án illetéktelenül magánterületemre beszállingózva, a magánrendezvényre meghívással nem rendelkezve, a baráti társaság tagjának látszatát keltve, úgy viselkedve, mintha magán összejövetel részesei lennének .....tól mézet vásároltak.
............t nem tájékoztatták arról, hogy ők a magánrendezvénynek nem meghívott vendégei, karhatalmi segítséggel, a megfélemlítés eszközével adóellenőrzést provokáltak az én személyes és jelenlévő vendégeim hangos tiltakozása ellenére.
Alkalmazottaik és az őket segítő karhatalom emberei visszaéltek hivatali hatalmukkal, magánlaksértést követtek el, amikor – anélkül, hogy bármilyen formában is előzetesen tájékozódtak volna a rendezvény jellegéről – ’kommandó jellegű’ ellenőrzést hajtottak végre.
A tulajdonomat képező magánterületemen egyetlen jelzés sem utal arra, hogy oda bárki meghívás nélkül bejöhet. Amikor erre az Önök alkalmazottait és a karhatalmat figyelmeztettem, az előállításunkkal fenyegetőztek, megfélemlítve a társaságot, és arra hivatkoztak, hogy nincs bekerítve a terület.
Felhívnám szíves figyelmüket, hogy térségünkben a külterületi ingatlanok bekerítését az illetékes hatóság csak rendkívüli esetekben engedélyezi. Felhívtam az Önök alkalmazottainak és a karhatalom képviselőinek a figyelmét arra a demokráciában általánosan elvárható viselkedésre is, mely szerint a szántóföldek, az erdők sincsenek bekerítve, ez mégsem jogosít sem magánembert, sem hatóságot arra, hogy a területen tetszőlegesen intézkedjen, mondjuk például gabonát arasson, erdőt irtson vagy hulladékot helyezzen el.
Ezen tények figyelembe vételével kérem ............ pénzbüntetésének törlését, hiszen Ő az én vendégem volt egy magánrendezvényen, ahol a hatósági ellenőrzés indokolatlan és a fentiek értelmében mélyen antidemokratikus.
Vendégeimtől kérjenek nyilvánosan elnézést a zaklatásért, a felelősöket vonják felelősségre!
Káptalantóti, 2009. június 13. Harmathy Ildikó
2009. június 12., péntek
NYILATKOZAT
Alulírottak, akik a
KÁPTALANTÓTI LILIOMKERT BARÁTI TÁRSASÁG
tagjainak valljuk magunkat, jelen nyilatkozat aláírásával szeretnénk a nyilvánosság elé tárni az alábbiakat:
Mindannyian nagy örömmel üdvözöltük a Káptalantóti Liliomkert tulajdonosának azt a kezdeményezését, hogy már harmadik éve, saját kertjében vasárnaponként meghívta barátait, ismerőseit, azok barátait, ismerőseit és újjáélesztette a 68 éve megszakadt hagyományt,
- kis piacot hozott létre.
Nagy öröm számunkra az, hogy vasárnap délelőttönként együtt lehetünk, találkozhatunk barátainkkal, új barátokat, ismerősöket találhatunk, és akár egy kávé, vagy bodzaszörp mellett beszélgethetünk egymással. Nagyon jó látni gyerekeinket, unokáinkat, akik együtt játszanak, szaladgálnak ezen a gyönyörű helyen.
Nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult ez alatt a két év alatt a piac is, amely lehetőséget adott arra, hogy helyi portékák bemutatkozzanak közvetlenül a készítők, vagy a tulajdonosok kínálatában.
Szívesen fogadtuk a helyi portékák értékesítését,- mert szeretjük a házi készítésű élelmiszereket a kereskedelemben kapható tömegcikkek helyett, és azért is, mert jó ismerni az élelmiszer előállítóját jó azt tudni tőle, pontosan mit is készített, akár azért, mert helyi illetve házi különlegességre vágyunk, helyi ízekkel szeretnénk megismerkedni,
- mert az eladó, aki mezőgazdasági terményfeleslegét, a háztájiban előálló többletet értékesíteni kívánja, tehetségét vagy feleslegessé vált dolgait eladásra kínálhatja környezetének,- mert ez a kezdeményezés a háztáji gazdálkodást ösztönzi, az őstermelők értékesítési lehetőségeit bővíti,
- mert itt lehetséges az otthonokban feleslegessé vált tárgyak újrahasznosítása, és ezzel együtt talán az emberek megélhetési gondjainak enyhítése,
- mert fontosnak tartjuk, hogy gyerekeink, vagy akár mi magunk kiállhassunk saját készítésű portékáinkkal,
- mert fontos a gyerekeink egészsége, kultúrájának. ízlésének életszemléletének alakítása,
- mert fontos a jószellemű emberi kapcsolatok kiépítése és ápolása, a vendéglátás és a turizmus élénkítése, és mindezek által az élhetőbb és rendezettebb környezet kialakítása,- mert rámutat az esztelen fogyasztás, és az ezt kiszolgáló, embert, országot és bolygót romboló árutranszport visszaszorításának fontosságára.
Mindannyian tudjuk,hogy Hatóság által nem ellenőrzött árut veszünk, tehát a Hatóság felé nem reklamálhatunk. Felnőtt, döntésképes emberek vagyunk. Veszünk, vagy nem veszünk, elmegyünk, vagy sem − eldöntjük magunk.
Pár héttel ezelőtt Hatósági Kommandó zavarta meg a harmadik éve zavartalan vasárnap délelőtti összejövetelünket, melynek célja számunkra érthetetlen módon, és egyértelműen a baráti találkozó megzavarása, és a büntetés kiszabása volt.
Jelen nyilatkozat aláírásával elhatárolódunk ettől a magatartástól. Követeljük, hogy senki, semmilyen szerv, vagy szervezet
NE KÜLDJÖN KOMMANDÓT
a békés vasárnapi társaságra, ne zavarják meg összejövetelünket, amely magánkezdeményezésre, magánterületen, magánerőből a boldogabb mindennapokért, a szebb jövőért, a békés emberi együttlétért fáradozik.
Vasárnapi összejöveteleinken vissza szeretnénk hozni azt a hagyományt is, amely szerint ebben az országban évszázadokon keresztül békésen és szeretetben éltek egymás mellett a különböző nációk: magyarok, svábok, szerbek, cigányok, keresztények és zsidók.
A köz érdeke, a tisztességes élet, a becsület és a szeretet volt és legyen az értékadó, ne más.
Káptalantóti, 2009. május 27.
808 aláírás van eddig, írd alá Te is:
http://www.ipetitions.com/petition/piac/
Köszönettel: Harmathy Ildikó
FONTOS: amikor az aláírás után pénzösszegek jelennek meg, azt nem mi kérjük, hanem a petíciót közreadó weboldal. Ha akarjátok támogatni, lehet, de mi
PÉNZT NEM KÉRÜNK, CSAK ÍRJÁTOK ALÁ MINÉL TÖBBEN!
........
KÁPTALANTÓTI LILIOMKERT BARÁTI TÁRSASÁG
tagjainak valljuk magunkat, jelen nyilatkozat aláírásával szeretnénk a nyilvánosság elé tárni az alábbiakat:
Mindannyian nagy örömmel üdvözöltük a Káptalantóti Liliomkert tulajdonosának azt a kezdeményezését, hogy már harmadik éve, saját kertjében vasárnaponként meghívta barátait, ismerőseit, azok barátait, ismerőseit és újjáélesztette a 68 éve megszakadt hagyományt,
- kis piacot hozott létre.
Nagy öröm számunkra az, hogy vasárnap délelőttönként együtt lehetünk, találkozhatunk barátainkkal, új barátokat, ismerősöket találhatunk, és akár egy kávé, vagy bodzaszörp mellett beszélgethetünk egymással. Nagyon jó látni gyerekeinket, unokáinkat, akik együtt játszanak, szaladgálnak ezen a gyönyörű helyen.
Nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult ez alatt a két év alatt a piac is, amely lehetőséget adott arra, hogy helyi portékák bemutatkozzanak közvetlenül a készítők, vagy a tulajdonosok kínálatában.
Szívesen fogadtuk a helyi portékák értékesítését,- mert szeretjük a házi készítésű élelmiszereket a kereskedelemben kapható tömegcikkek helyett, és azért is, mert jó ismerni az élelmiszer előállítóját jó azt tudni tőle, pontosan mit is készített, akár azért, mert helyi illetve házi különlegességre vágyunk, helyi ízekkel szeretnénk megismerkedni,
- mert az eladó, aki mezőgazdasági terményfeleslegét, a háztájiban előálló többletet értékesíteni kívánja, tehetségét vagy feleslegessé vált dolgait eladásra kínálhatja környezetének,- mert ez a kezdeményezés a háztáji gazdálkodást ösztönzi, az őstermelők értékesítési lehetőségeit bővíti,
- mert itt lehetséges az otthonokban feleslegessé vált tárgyak újrahasznosítása, és ezzel együtt talán az emberek megélhetési gondjainak enyhítése,
- mert fontosnak tartjuk, hogy gyerekeink, vagy akár mi magunk kiállhassunk saját készítésű portékáinkkal,
- mert fontos a gyerekeink egészsége, kultúrájának. ízlésének életszemléletének alakítása,
- mert fontos a jószellemű emberi kapcsolatok kiépítése és ápolása, a vendéglátás és a turizmus élénkítése, és mindezek által az élhetőbb és rendezettebb környezet kialakítása,- mert rámutat az esztelen fogyasztás, és az ezt kiszolgáló, embert, országot és bolygót romboló árutranszport visszaszorításának fontosságára.
Mindannyian tudjuk,hogy Hatóság által nem ellenőrzött árut veszünk, tehát a Hatóság felé nem reklamálhatunk. Felnőtt, döntésképes emberek vagyunk. Veszünk, vagy nem veszünk, elmegyünk, vagy sem − eldöntjük magunk.
Pár héttel ezelőtt Hatósági Kommandó zavarta meg a harmadik éve zavartalan vasárnap délelőtti összejövetelünket, melynek célja számunkra érthetetlen módon, és egyértelműen a baráti találkozó megzavarása, és a büntetés kiszabása volt.
Jelen nyilatkozat aláírásával elhatárolódunk ettől a magatartástól. Követeljük, hogy senki, semmilyen szerv, vagy szervezet
NE KÜLDJÖN KOMMANDÓT
a békés vasárnapi társaságra, ne zavarják meg összejövetelünket, amely magánkezdeményezésre, magánterületen, magánerőből a boldogabb mindennapokért, a szebb jövőért, a békés emberi együttlétért fáradozik.
Vasárnapi összejöveteleinken vissza szeretnénk hozni azt a hagyományt is, amely szerint ebben az országban évszázadokon keresztül békésen és szeretetben éltek egymás mellett a különböző nációk: magyarok, svábok, szerbek, cigányok, keresztények és zsidók.
A köz érdeke, a tisztességes élet, a becsület és a szeretet volt és legyen az értékadó, ne más.
Káptalantóti, 2009. május 27.
808 aláírás van eddig, írd alá Te is:
http://www.ipetitions.com/petition/piac/
Köszönettel: Harmathy Ildikó
FONTOS: amikor az aláírás után pénzösszegek jelennek meg, azt nem mi kérjük, hanem a petíciót közreadó weboldal. Ha akarjátok támogatni, lehet, de mi
PÉNZT NEM KÉRÜNK, CSAK ÍRJÁTOK ALÁ MINÉL TÖBBEN!
........
Tisztelt Társaság!
Kedves Barátaim!
Megérkezett az április 26-i razzia eredménye: 150 ezer forint büntetés az APEH-tól a mézesnek, nekem Határozat a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól (!!!!!!):
„….Felszólítom, hogy a jogsértő magatartás megszüntetése érdekében a heti piaci rendezvényeket szüntesse be, vagy tegye meg a szükséges intézkedéseket az illetékes Önkormányzati Hivatal felé a piactartásra vonatkozó működési engedély kiadása érdekében…..”
Pénzbüntetést most nem róttak, figyelmeztettek, hogy az lesz.
Mindnyájan tudjátok mennyi levelet, beadványt írtam az elmúlt két évben annak érdekében, hogy a törvényalkotás legyen végre tekintettel az emberek, a civil lakosság VALÓSÁGOS igényeire, betartható és a fejlődést előre vivő rendelkezések szülessenek. http://www.liliomkert.blogol.hu/
Ebben az évben a legnagyobb csendben aztán elkészült az új piactörvény: 55/2009 (III.13) Kormányrendelet, egészen elvetemült szabályokkal.
Tömören úgy fogalmaznám: a törvény meg kívánja védeni a magyar gyerekeket a magyar háziasszonyok saját készítményeitől, a kistermelők portékáitól, a tisztességes kisemberek tisztességes áruitól, a magyar táj boraitól, de nem kívánja megvédeni a coca-colától és a burgonyachipstől.
Segítség, törődés sehol, büntető kommandó igen.
Kínlódásaimról írt dolgozatomat PIAC címmel (a tökéletesen elhülyített országunkról) a NOK kiadó megjelentette (lásd: magamról).
Kérem, hogy a múlt héten megfogalmazott NYILATKOZATOT mindenki írja alá, amelyben tájékoztatjuk a Hatóságot, hogy ellenőrzésére és felügyeletére nem tartunk igényt, felnőtt, döntésképes emberek vagyunk, sorsunkról, étkezési szokásainkról magunk is képesek vagyunk dönteni.
Szeretünk együtt lenni!
Ha elindulnék a legalitás irányába jelen szabályozás mellett, az rövid úton vezetne oda, hogy az én piacomon is kizárólag ellenőrizhetetlen eredetű, kereskedelmi forgalomban hozzánk érkező termékek árusítása folyna, ahogy a legtöbb piacon történik, meglovagolva azt az igényt, amely a helyi ízek, a házi készítésű élelmiszer iránt él egyre több emberben, aki tudni szeretné magától a készítőtől, mit is eszik.
A hangulatot elfelejthetnénk.
Ami pedig az adót illeti: sokan mondják nekem, hogy igen, de hát a pénzforgalom! Felhívom a T. Társaság figyelmét, hogy minden multinacionális cég, amely hazánkba beteszi a lábát külön, a törvények feletti alku keretében legalább 5 év adókedvezményt kap, úgy a Nestlé (amely pl. egyik legféltettebb természeti kincsünket, az ásványvizet (Kékkútról) nyakló nélkül cipeli a világba, valamelyest :) nagyobb haszonnal, mint amennyit a mi kis piacunkon bárki realizálhat), mint a koreai gumiabroncs gyár (erről szó se essen!).
Talán joggal lenne elvárható, hogy a magyar kisemberek, a magyar táj érdekeit szolgáló, az országot előre vivő, az emberek széles körének igényeit kielégítő kispiacok legalább azt az öt év türelmet megkapnák, mint a multik.
A betarthatatlan törvények akadályozzák piac-szervező munkámat, hiszen senkit sem tudok a piacomra csábítani, nem tehetem, hogy a törvények ellenében agitáljak. Éppen ezért elküldeni se nagyon tudok senkit (csak a legkirívóbb baromságokkal), hiszen a piacnak élnie kell, egyelőre ennél nincs fontosabb!
Megjelenésetekre továbbra is számítok: Harmathy Ildikó
Megérkezett az április 26-i razzia eredménye: 150 ezer forint büntetés az APEH-tól a mézesnek, nekem Határozat a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól (!!!!!!):
„….Felszólítom, hogy a jogsértő magatartás megszüntetése érdekében a heti piaci rendezvényeket szüntesse be, vagy tegye meg a szükséges intézkedéseket az illetékes Önkormányzati Hivatal felé a piactartásra vonatkozó működési engedély kiadása érdekében…..”
Pénzbüntetést most nem róttak, figyelmeztettek, hogy az lesz.
Mindnyájan tudjátok mennyi levelet, beadványt írtam az elmúlt két évben annak érdekében, hogy a törvényalkotás legyen végre tekintettel az emberek, a civil lakosság VALÓSÁGOS igényeire, betartható és a fejlődést előre vivő rendelkezések szülessenek. http://www.liliomkert.blogol.hu/
Ebben az évben a legnagyobb csendben aztán elkészült az új piactörvény: 55/2009 (III.13) Kormányrendelet, egészen elvetemült szabályokkal.
Tömören úgy fogalmaznám: a törvény meg kívánja védeni a magyar gyerekeket a magyar háziasszonyok saját készítményeitől, a kistermelők portékáitól, a tisztességes kisemberek tisztességes áruitól, a magyar táj boraitól, de nem kívánja megvédeni a coca-colától és a burgonyachipstől.
Segítség, törődés sehol, büntető kommandó igen.
Kínlódásaimról írt dolgozatomat PIAC címmel (a tökéletesen elhülyített országunkról) a NOK kiadó megjelentette (lásd: magamról).
Kérem, hogy a múlt héten megfogalmazott NYILATKOZATOT mindenki írja alá, amelyben tájékoztatjuk a Hatóságot, hogy ellenőrzésére és felügyeletére nem tartunk igényt, felnőtt, döntésképes emberek vagyunk, sorsunkról, étkezési szokásainkról magunk is képesek vagyunk dönteni.
Szeretünk együtt lenni!
Ha elindulnék a legalitás irányába jelen szabályozás mellett, az rövid úton vezetne oda, hogy az én piacomon is kizárólag ellenőrizhetetlen eredetű, kereskedelmi forgalomban hozzánk érkező termékek árusítása folyna, ahogy a legtöbb piacon történik, meglovagolva azt az igényt, amely a helyi ízek, a házi készítésű élelmiszer iránt él egyre több emberben, aki tudni szeretné magától a készítőtől, mit is eszik.
A hangulatot elfelejthetnénk.
Ami pedig az adót illeti: sokan mondják nekem, hogy igen, de hát a pénzforgalom! Felhívom a T. Társaság figyelmét, hogy minden multinacionális cég, amely hazánkba beteszi a lábát külön, a törvények feletti alku keretében legalább 5 év adókedvezményt kap, úgy a Nestlé (amely pl. egyik legféltettebb természeti kincsünket, az ásványvizet (Kékkútról) nyakló nélkül cipeli a világba, valamelyest :) nagyobb haszonnal, mint amennyit a mi kis piacunkon bárki realizálhat), mint a koreai gumiabroncs gyár (erről szó se essen!).
Talán joggal lenne elvárható, hogy a magyar kisemberek, a magyar táj érdekeit szolgáló, az országot előre vivő, az emberek széles körének igényeit kielégítő kispiacok legalább azt az öt év türelmet megkapnák, mint a multik.
A betarthatatlan törvények akadályozzák piac-szervező munkámat, hiszen senkit sem tudok a piacomra csábítani, nem tehetem, hogy a törvények ellenében agitáljak. Éppen ezért elküldeni se nagyon tudok senkit (csak a legkirívóbb baromságokkal), hiszen a piacnak élnie kell, egyelőre ennél nincs fontosabb!
Megjelenésetekre továbbra is számítok: Harmathy Ildikó
55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) és l) pontjában, valamint az 5. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásár.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) vásár, piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely;
b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű - legfeljebb 20 napig, indokolt esetben 30 napig tartható - vásár;
c) állandó vásár, illetve piac: a b) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet;
d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak;
e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásár rendezésére, piac tartására engedéllyel rendelkezik, illetve akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek;
f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult.
2. § (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
(2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
(3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.
(4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.
(5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején, a tevékenység gyakorlása helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal - amennyiben nem a fenntartó az üzemeltető, ezen iratok, dokumentumok másolatával - azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia. Amennyiben az üzemeltető az iratok, dokumentumok másolatával rendelkezik, a fenntartó köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására három munkanapon belül bemutatni.
3. § (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján - a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében - az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).
(2) Vásáron és piacon a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész, valamint - kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - magánszemély folytathat.
4. § (1) A Kormány - e rendelet, valamint e rendelettel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (5) és (6) bekezdése tekintetében - kereskedelmi hatóságként a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.
(2) A vásár rendezését, piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(3) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell:
a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
b) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát;
c) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;
e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát;
f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével;
g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt;
h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét;
i) a vásár, piac működésének rendjét;
j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.
(4) A jegyző a (3) bekezdés g) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján hivatalból szerzi be. A Kormány a kereskedelmi hatóság vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásában
a) a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ),
b) az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az MgSzH-t
szakhatóságként jelöli ki.
(5) A jegyző az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.
(6) A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel időpontját;
b) az engedély és a nyilvántartás sorszámát;
c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
d) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát;
e) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;
g) a vásár, piac címét;
h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét;
i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát;
j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást;
k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit;
l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját.
(7) A (6) bekezdés c)-i) pontjában foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi.
(8) A (3) bekezdésben felsorolt adatok és dokumentumok, valamint a (7) bekezdésben foglalt értesítés elektronikus úton is benyújthatók.
5. § (1) Vásáron és piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:
a) veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények;
b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint;
c) számítógépes játékszoftver, videojáték-gép;
d) gyermekjáték, -játékszer, adathordozó eszközök, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron;
e) állatgyógyászati termék, növényvédő szer;
f) nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron;
g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék, szexuális termék;
h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek);
j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray;
k) ,,A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek.
(2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő, valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat - az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével - használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk.
(3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint.
(4) Gyűjtött, szedett gomba vásáron, piacon csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik.
(5) Nemesfémet és az abból készült ékszert, tárgyat, drágakövet alkalmi (ünnepi) vásáron csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével.
6. § (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
(2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
(3) A vásárló - ha nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak - panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése szerint megadott elérhetőségeire, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz, illetve a 4. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
7. § (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni.
(2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket.
(3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével,
b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát.
8. § (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni.
(2) A vásár, piac nyitva tartási ideje alatt az ott működő üzletek nyitva tartási idejét a külön jogszabályban foglaltak szerint fel kell tüntetni. A nyitva tartási idő alatt a kereskedő köteles az ellenőrző hatóságok rendelkezésére állni. Az ellenőrzési lehetőség szándékos meghiúsítása esetén az ellenőrző hatóság az árukészletet lefoglalhatja.
(3) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.
9. § (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni.
(2) Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés történik.
(3) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni.
(4) A jegyző az engedélyt visszavonja és a vásárt, piacot bezáratja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
b) a vásár, piac megszűnik,
c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az annak teljesítésére vonatkozó, a (3) bekezdésben meghatározott hatóságok felszólítása ellenére sem felel meg.
(5) A jegyző az engedély megadásáról, a 4. § (7) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (3) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát a fenntartóval, a (3) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint a vásár, piac helye szerint illetékes jegyzővel, rendőrkapitánysággal közli. Az (4) bekezdés szerinti, az engedély visszavonásáról szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell.
(6) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
10. § (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet.
(2) Az e rendelet 4. § (8) bekezdése 2009. december 28-án lép hatályba.
(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni.
11. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 8., 9. és 16. cikk.
(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) és l) pontjában, valamint az 5. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásár.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) vásár, piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely;
b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű - legfeljebb 20 napig, indokolt esetben 30 napig tartható - vásár;
c) állandó vásár, illetve piac: a b) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet;
d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak;
e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásár rendezésére, piac tartására engedéllyel rendelkezik, illetve akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek;
f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult.
2. § (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
(2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
(3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.
(4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.
(5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején, a tevékenység gyakorlása helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal - amennyiben nem a fenntartó az üzemeltető, ezen iratok, dokumentumok másolatával - azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia. Amennyiben az üzemeltető az iratok, dokumentumok másolatával rendelkezik, a fenntartó köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására három munkanapon belül bemutatni.
3. § (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján - a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében - az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).
(2) Vásáron és piacon a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész, valamint - kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - magánszemély folytathat.
4. § (1) A Kormány - e rendelet, valamint e rendelettel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (5) és (6) bekezdése tekintetében - kereskedelmi hatóságként a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.
(2) A vásár rendezését, piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(3) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell:
a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
b) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát;
c) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;
e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát;
f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével;
g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt;
h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét;
i) a vásár, piac működésének rendjét;
j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.
(4) A jegyző a (3) bekezdés g) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján hivatalból szerzi be. A Kormány a kereskedelmi hatóság vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásában
a) a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ),
b) az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az MgSzH-t
szakhatóságként jelöli ki.
(5) A jegyző az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.
(6) A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel időpontját;
b) az engedély és a nyilvántartás sorszámát;
c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
d) a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát;
e) az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;
g) a vásár, piac címét;
h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét;
i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát;
j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást;
k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit;
l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját.
(7) A (6) bekezdés c)-i) pontjában foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi.
(8) A (3) bekezdésben felsorolt adatok és dokumentumok, valamint a (7) bekezdésben foglalt értesítés elektronikus úton is benyújthatók.
5. § (1) Vásáron és piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:
a) veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények;
b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint;
c) számítógépes játékszoftver, videojáték-gép;
d) gyermekjáték, -játékszer, adathordozó eszközök, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron;
e) állatgyógyászati termék, növényvédő szer;
f) nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron;
g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék, szexuális termék;
h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek);
j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray;
k) ,,A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek.
(2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő, valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat - az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével - használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk.
(3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint.
(4) Gyűjtött, szedett gomba vásáron, piacon csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik.
(5) Nemesfémet és az abból készült ékszert, tárgyat, drágakövet alkalmi (ünnepi) vásáron csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével.
6. § (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
(2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
(3) A vásárló - ha nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében fogyasztónak - panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése szerint megadott elérhetőségeire, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz, illetve a 4. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
7. § (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni.
(2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket.
(3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével,
b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát.
8. § (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni.
(2) A vásár, piac nyitva tartási ideje alatt az ott működő üzletek nyitva tartási idejét a külön jogszabályban foglaltak szerint fel kell tüntetni. A nyitva tartási idő alatt a kereskedő köteles az ellenőrző hatóságok rendelkezésére állni. Az ellenőrzési lehetőség szándékos meghiúsítása esetén az ellenőrző hatóság az árukészletet lefoglalhatja.
(3) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.
9. § (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni.
(2) Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés történik.
(3) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni.
(4) A jegyző az engedélyt visszavonja és a vásárt, piacot bezáratja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
b) a vásár, piac megszűnik,
c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az annak teljesítésére vonatkozó, a (3) bekezdésben meghatározott hatóságok felszólítása ellenére sem felel meg.
(5) A jegyző az engedély megadásáról, a 4. § (7) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (3) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát a fenntartóval, a (3) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint a vásár, piac helye szerint illetékes jegyzővel, rendőrkapitánysággal közli. Az (4) bekezdés szerinti, az engedély visszavonásáról szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell.
(6) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
10. § (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet.
(2) Az e rendelet 4. § (8) bekezdése 2009. december 28-án lép hatályba.
(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni.
11. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 8., 9. és 16. cikk.
(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
