Levél a piacom betiltásának tárgyában az MgSzH-hoz

Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága
Tapolcai Kerületei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal



Tisztelt Cím!

2009. május 26-án kelt Határozatukban a jogsértő piaci tevékenység beszűntetésére illetve annak legalizálására szólítottak fel.

A tevékenységet beszűntetni nem fogom, a legalizálása lehetetlen, ezt Önök tudják a legjobban.


Előzmények: 2007. tavaszán piac szervezésébe kezdtem azzal a céllal, hogy a rendszeresen kinyíló piac

Ø elősegítse a háztáji gazdálkodás újraéledését
Ø megbízható értékesítési lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőknek, ezzel biztonságosabbá tegye munkájukat
Ø fórumot és lehetőséget biztosítson a helyi lakosságnak, hogy munkáját, tehetségét bemutassa
Ø fórumot és lehetőséget teremtsen a környékre látogatóknak, hogy a táj termékeit, a tájban élő emberek munkáját megismerje
Ø lehetőséget teremtsen a tájban tevékenykedő embereknek egymás megismerésére, emberi kapcsolatok kiépítésére
Ø emberi közösséget formáljon az egymás mellett tevékenykedő emberekből
Ø elősegítse a háztartásokban feleslegessé vált tárgyak csere-beréjét, újrahasznosítását
Ø megteremtse a lehetőséget arra, hogy az emberek a helyi termékeket fogyaszthassák egyenesen annak készítőjétől.

Önök nagyon jól tudják, hogy Hatóságilag engedélyezett élelmiszer számtalan helyen kapható, aki erre vágyik a legváltozatosabb formában elégítheti ki vágyát: CBA, SPAR, TESCO, LIDL, stb.

Az emberiség történetét átívelő piacozás pontosan az a fórum, amely lehetőséget teremt arra, hogy olyan termékeket vásároljanak az emberek, amelyet maga a készítő kínál.

Tevékenységem elkezdésének pillanatában kérvényt nyújtottam be a jegyzőhöz a piac engedélyezésének tárgyában. A Hatósági előírások, az érvényben lévő törvények megismerése után kérvényemet visszavontam. Az érvényben lévő szabályozás ugyanis teljesíthetetlen és mélyen emberellenes. Mindent egymaga akar szabályozni, ezért aztán pont azt a célt nem éri el, amire hivatott volna: a tisztességes ember tisztességes tevékenységének megbecsülését.

Élelmiszerlánc-biztonsági szempontból úgy foglalhatnám össze, hogy a törvény meg akarja védeni a magyar gyerekeket a magyar háziasszonyok saját készítményeitől, a kistermelők portékáitól, a tisztességes kisemberek tisztességes áruitól, a magyar táj boraitól, de nem kívánja megvédeni a coca-colától és a burgonyachipstől.

Az elmúlt két évben a létező összes hatalmi fórumot levélben ostromoltam a törvény olyan irányú módosítása érdekében, amely a tisztességes ember, a magyar táj, a kisközösségek és a fenntartható fejlődés elvének érdekében szabályoz.

Ennek ellenére a Magyar Kormány suttyomban, a társadalom megkérdezése nélkül (nyílt társadalmi vita nélkül) kiadott egy kormányrendeletet 55/2009. (III. 13.), amely vérlázítóan éppúgy semmibe veszi fenti szempontokat, mint az alkotmányban rögzített jogainkat.

Önök azt mondják, szüntessem be a jogsértő magatartásomat.
A VILÁGNAK EZ A LEGVÉGE,
amikor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy helyi kispiac szervezését jogsértő magatartásnak nevezi abban az országban,

--- ahol az agytalan önkényuralom megsemmisítette az élelmiszeripart;
--- ahol az agytalan állam gazdasági szabályozásával, az állandó megfélemlítés eszközével szorítja egyre vissza a mezőgazdasági kistermelést, a háztáji gazdálkodást;
--- amely agrárországnak minősül, hiszen területének 70 %-a alkalmas mezőgazdasági művelésre;
--- amelynek termőföldje világviszonylatban is a legkiválóbbak közé sorolható;
--- ahol az Agrárkamara elnöke Szentágothai János professzor úrnak, a Tudományos Akadémia utolsó, az ország és tehetségeinek sorsa iránt felelősséget érző elnökének szavait idézi a pénzügyi válság megoldására összehívott, a TV által élő adásban közvetített találkozón: eljön az idő, amikor ennek az országnak a termőföldje és a gondolkodó elméi lesznek a legnagyobb kincsei, és ha e kettő találkozik, akkor fog virágozni az ország;


Lehet, nem én vagyok jogsértő, hanem a jogalkotók. Akik a jogi törvények megalkotásakor figyelmen kívül hagyják a természet, a táj, a biológia, az ember és az emberiség jogait és szükségleteit.

Az én piacom tisztességének záloga én vagyok és a közösség maga, nem a törvényalkotók.
A betarthatatlan törvények akadályozzák piac-szervező munkámat, hiszen senkit sem tudok a piacomra csábítani, nem tehetem, hogy a törvények ellenében agitáljak. Éppen ezért elküldeni se nagyon tudok senkit (csak a legkirívóbb baromságokkal), hiszen a piacnak élnie kell, egyelőre ennél nincs fontosabb!

A piac-szervező találkozóból akkor lesz majd piac, amikor a törvényhozás lehetőséget biztosít arra, hogy szervező munkámmal gondoskodjak az állandó és megbízható kínálatról, amikor a vevő berendezkedhet a piacon történő állandó vásárlásra, hiszen tudni fogja: ha esik, ha fúj hozzájut ahhoz, amire szüksége van.

Ami pedig a pénzügyeket illeti: egy tisztességes államvezetés nem kommandókat küldene a bírságok begyűjtésére a magánterületen, magánerőből létrehozott piacra, a békésen gyülekező társaságra, hanem felkeresné a piac-szervezőt és megkérdezné tőle:

− Mondja kedves asszonyom, miként juthatna a Magyar Állam is egy kis bevételhez ebből a remek piacból, amit ön olyan ügyesen létrehozott?

És akkor én azt válaszolnám:

− Kedves Magyar Állam! Ön akkor fog a bevételekből részesülni, ha tesz is valamit a piacom érdekében. Először is betartható törvényeket hoz a magyar táj és a magyar ember érdekében. Másodszor pedig elmondja, mit fog tenni azzal a pénzzel, amit ily módon Önnek begyűjtök (mondjuk járható utakat épít a piacom könnyű megközelítése érdekében; ismeretterjesztő adásokat sugároz a közszolgálati médiákban, amelyek segítik a vásárlókat, FŐLEG PEDIG A FIATALOKAT az élelmiszerek minőségében való eligazodásban, stb). És ha azt látom, hogy megérdemli, akkor a beszedett helypénzekből juttatok Önnek is.

Egy tisztességes államvezetés, amely a magyar nép, a magyar táj érdekeit nézi, minden erejével segítené a munkámat és nem próbálná meg kommandókkal szétverni, amit eddig felépítettem.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal dolgozóira ugyanez vonatkozik. Ha felelősséget éreznének az ország és népének sorsa iránt, akkor nem engem szólítanának fel a jogsértő magatartás beszüntetésére, hanem beadványokkal bombáznák a felsőbb vezetést a betartható és az életet előre vivő törvények megalkotása érdekében.

Önöknek ezt mindenkinél jobban tudniuk kellene.

Kérem a Határozat visszavonását.

Káptalantóti, 2009. június 17.

Harmathy Ildikó

Ui.: Beadványom nem fellebezés, mivel Önök nem tarthatnak razziát 2009-ben egy demokráciában, egy magánterületen, anélkül, hogy előzetesen tájékozódnának a körülményekről. Tehát fellebezési illetéket sem fizetek.

UUi.: Szilágyi Zsolt piacszervező kollégám kiszámolta és a világhálón közzétette számításainak eredményét: ha visszaállítjuk a piacozás hagyományát az egész országban, az szerényen számolva
27.850 új munkahelyet hozna létre
338,4 milliárd összbevételt jelentene a lakosságnak, amiből bátran részesülhetne
67,68 milliárd forinttal egy tisztességes állam, amellett, hogy mentesülne egy csomó szociális kiadástól.

http://www.freeweb.hu/helyipiac/

A rendezett tájjal és anyagi biztonságban élő, megelégedett emberekből adódó egyéb előnyökről nem beszélve.



Mellékletek:

1. A piac látogatóinak nyilatkozata – eddig 429 aláírás gyűlt össze
2. Az APEH-nek küldött levelem az április 26-i razzia kapcsán
3. Az FVM-nek küldött levelem a magyar élelmiszeripar helyzetéről
4. Az Ombudsmannak küldött levelem a piactörvény kapcsán
5. A GKM-nek küldött levelem a piactörvény módosításának kapcsán
6. Az Ombudsmannal folytatott levelezésem a törvényalkotás tárgyában